Hűűű! Nem hittem a szememnek, amikor megláttam mi van a szekrényemben^^
A párnák alatt ott volt a LAPTOPOM! Köszi anyu! ♥Talán így nem fogok annyira unatkozni...-.-'

Azt hiszem ideje lenne kicsit rendet raknom, és a cuccaimat is ki kéne már pakolnom a táskámból.

Ááá. Legalább suliba nem kell járnom amig itt vagyok. Leveleznem kell a sulimmal, és a tanárok mindig megmondják, hogy mit kell csinálni, meg tanulni meg stb. -.-" Na mindegy.

Azt hiszem egész otthonos lett.. :)xD

Jajj Eddykém ...mit fogunk csinálni ennyi ideig? Miért nem vittek magukkal anyuék? Szeretem a nagyiékat,de akkoris...Itt vagyunk a semmi középén messze a barátaimtól, a házunktól a.... 

Maria: hoztam egy kis finomságot. Tudom, hogy szereted a mogyorókrémet ;-)
Susie: köszönöm...de nem vagyok éhes.
Maria: azért itthagyom. Hátha megéhezel.
Susie: rendben.
Aztán kaptam egy jóéjtpuszit, és a nagyi kiment a szobámból.
Nem tudtam eldönteni, hogy megyegyem-e azt a mogyorókrémes kenyeret... ha megeszem, az olyan mintha minden rendben lenne, pedig nincs. Szomorú vagyok.
Ha nem eszem meg, akkor nagyon bánni fogom, hogy kihagytam, mert nagyon szeretem.
-Hát jó. Akkor megeszem. :)

Reggel arra ébredtem, hogy a nagyi kiabálja, hogy keljek fel, mert már így is késésben vagyunk. Késésben? Honnan? :O 
Nagynehezen összeszedtem magam. Gyorsan felöltöztem, elkészültem. Még reggelizni sem volt dőm.

Aztán elindultunk, ketten a nagyival.
Susie: öö... a taxi hol van? :o
Maria: taxii? :D Dehát gyalog megyünk.
Szuper -gondoltam magamban- reggel fél 8, farkas éhes vagyok és gyalog megyek...tényleg. Hova megyek? :o

Susie: nagyi...amúgy hova megyünk?
Maria: ne kiváncsiskodj, majd meglátod ha ott leszünk.

Már legalább fél órája gyalogoltunk, úgyhogy megkérdeztem: ott vagyunk már?
Maria: nem.
Susie: és messze van még?
Maria: nem.
Susie: mennyi idő még?
Maria: ne kérdezősködj már annyit.

Aztán csak mentem csendben a nagyanyám után. Nemsokára beértünk a faluba. Vicces volt, itt alig volt már hó. Talán már közeleg a tavasz xD
Aztán a nagyi megszólalt: Még 5 perc és az állomáson vagyunk.

És megérkeztünk. Ideje volt...már nagyon fájtak a lábaim... :D

Nézd már itt is van! - szólt a nagyi.
Kii? És hol? :D - kérdztem izgatottan. Fogalmam sem volt arról, hogy kit várunk.